Ékszerkirály BLOG

5 érdekesség, amit nem tudtál március 15-ről

2022.03.16 13:10
5 érdekesség, amit nem tudtál március 15-ről

Március 15.-e az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja, amely nem csak munkaszüneti nap Magyarországon, de 1990 óta a magyar sajtó napját is ezen a napon ünnepeljük. Bár március 15.-e történetét mindenki ismeri, még ehhez az eseményhez is köthetőek olyan érdekességek, amelyekről talán még sokan nem hallottak.

  1. Pilvax vagy Fillinger?

Habár mi már úgy tanultuk, hogy a forradalom egyik kulcshelyszíne a Pilvax Kávéház volt, a valóságban volt egy csavar is a dologban. Igaz, hogy a hely neve hivatalosan Pilvax volt, azonban a köznyelv, azon belül főleg a helyi fiatalok csak Fillingerként hivatkoztak a híres kávézóra.

  1. Március 19.

Eredetileg napokkal később, március 19-én tervezték elindítani az eseménysorozatot, azonban a bécsi forradalomról tudomást szerezve úgy döntöttek, hogy a magyarok sem várhatnak tovább.

  1. Csendes támogató

A híres 12 pontot és a Nemzeti dalt Landerer Lajos nyomdájában nyomtatták ki a forradalmárok. Landerer csendesen támogatta a törekvésüket, ugyanis mikor a felkelők nem tudták bemutatni a szabály szerint elkért cenzori pecsétet, megállította a kedveszegett tömeg visszavonulását azzal, hogy tanácsot adott nekik egy nyomdagép elfoglalására.

  1. Álomszuszék

A március 15.-ei események zárásaként Petőfiék megrendelték a Nemzeti Színháztól a Bánk bán című darab előadását. Beharangozták, hogy az est díszvendége a politikai fogságból kiszabadított Táncsics lesz, azonban a megfáradt férfi színházi megjelenése helyett inkább nyugovóra tért. A tömeg hangosan követelte Táncsics megjelenését, így végül Jókai a tömeg elé állt és bevallotta a helyzetet. A zúgolódó embereket végül Laborfalvi Róza csitította el, azzal, hogy a színpadra perdülve Jókai mellére tűzte saját kokárdáját, majd megcsókolta az írót. A nézőkből ez a fordulat örömöt, tapsot és éljenzést váltott ki, így elcsitult az elégedetlenség.

  1. Rajta magyar

Mindenki ismeri Petőfi Sándor Nemzeti dal című művét, azonban azt csak kevesen tudják, hogy a „Talpra magyar, hí a haza…” már egy átírt verziója a versnek. Szikra Ferenc hívta fel a költő figyelmét arra, hogy a „Rajta magyar, hí a haza…” talán nem a legtalálóbb a helyzethez mérten, hiszen addig nem tud a magyar nemzet elrajtolni, míg még fel sem állt.